Talán egyre jobban érzem magam, talán nem, azóta, hogy "felrobbantottam magamban a szart". Egyrészt rengeteg szenvedéssel járt, jár, és még fog is járni a helyzetem, másrészt sok új dolgot megtanultam saját magamról ezáltal. Például, hogy van egy olyan oldalam, amit eddig…

Tudják milyen. Régóta nyomja valami a lelkünket, már-már fojtogat annyira kikívánkozik, álmatlan éjszakákat okozva ezzel viselőjének/hordozójának. Még tartogatjuk, vigyázva rá, félve attól, hogy kiderül, s mi lesz akkor....Aztán kijön, felszabadulunk, s talán egy jót alszunk…